Ma is te jutsz eszembe, mint sok magányos este. Hogyan élted életedet végig láncra vetve. Ott nőttél fel előttem, míg én is cseperedtem, Sorsodért ezért sajnos nem sokat tehettem. Nem adhattam vissza neked soha szabadságod, Rajtam kívül mindenki más vad kutyának látott. Száraz kenyér tartotta csak össze sovány testedet, Időnként egy simogatás melengette lelkedet. Túl […]
