A VegaNinja.com is sokat foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel, illetve azzal, mi mit tehetünk annak érdekében, hogy gyermekeink, unokáink is megtapasztalhassák azt a kényelmet, amit mi. Hiszen az a nyomás, amit ma a környezetre helyezünk életmódunkkal, már 20 éven belül éreztetheti hatását.
Sajnos ez nem riogatás. Kutatók és neves tudósok foglalkoznak a természeti, gazdasági és élelmezési kérdésekkel, amit felvet a globális felmelegedés. Tengeráramlatok szűnnek meg, az ázsiai gleccserek végleg elolvadnak és kiszáradnak, így hagyva táplálék nélkül Ázsia jelentős részét. Azon kívül, hogy mi is lemondhatunk az Ázsiából importált termékekről, még háborúra is fel kell készülnünk, hiszen ha egy népcsoport többé nem tud élelmet termelni és éhezik, az gyakorlatilag kiszámíthatatlan hatással van az egész világra. Lester Brown klímakutató Plan B című dokumentumfilmjében bővebben is hallhatunk erről.
Hogy pontosan miért is környezetbarát tett vegánná válni? Az alábbi cikkben összefoglaltuk.
Vízhasználat
Az ivóvíz kérdése felmerül minden alkalommal, mikor a környezetvédelemről van szó. Ha örök körforgásban van, és mennyisége állandó a Földön, akkor sosem fogy el, miért kell vigyázzunk rá? A helyzet az, hogy a körforgásnak különböző fázisai különböző ideig tartanak. A víz nagyon rövid ideig csapadékként van jelen, viszont egy tó vagy folyó sokkal lassabban alakul ki. Egy gleccser vagy óceán még lassabban – évezredek alatt. Tehát azokon a területeken, ahol kevés csapadék esik, a víz ne megújuló forrás. Ezen kívül a Földön található vízkészlet mindössze 3%-a édesvíz, és csak 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra.
Legyinthetnénk, hogy minket Magyarországon ez nem érint, de ez elég elhamarkodott kijelentés lenne. A globalizáció korában minden összefüggésben van mindennel, egyes országok élelmiszer és vízellátása más országokra is kihat gazdaságilag, politikailag, és más szövevényes módokon.
Az édesvíz 70%-át a mezőgazdaságban használják fel, és a hús előállításának vízigénye több tízszerese a növényi élelmiszerek vízigényének. Hogy mely élelmiszerekkel takaríthatsz meg vizet, és hogy ez miért van így, arról bővebben itt olvashatsz.
Erdőirtás
Sokszor hallottam azt a kérdést, hogy hogy volna képes a bolygó ellátni az emberiséget élelemmel, ha mindenki vegetáriánus, netán vegán volna? A kérdezők nem feltétlenül gondoltak arra a tényre, hogy az állatok is esznek. Az ő takarmányukat is megtermelik valahol. Ráadásul 1 kg hús előállításához (állatfajtól függően) 12-20 kg gabona szükséges. Így ha „kihagynánk” a folyamatból az állatokat, és növényi táplálékot termelnénk, nem kellene újabb és újabb területeket bevonni a mezőgazdaságba. Sőt a nézet, miszerint a jelenlegi termőföldek még 4 milliárd embert el tudnának látni, ha növényi étrenden élnénk, egyre általánosabbá válik.
A ScienceDaily szerint a mezőgazdaság felelős az erdőirtás körülbelül 80%-áért, és a használatban lévő termőterületek 60%-át az állatipar használja. Egy átlagos marhahús-fogyasztó 160%-kal több földterületet használ közvetve, mint egy átlagos, növényi táplálékon élő ember. És az igény a húsfogyasztásra egyre jobban nő… Az erdőégetésekkel nem csak az a probléma, hogy az erdőben élő állatok milliárdjai pusztulnak el általa, hanem az is, hogy az égés óriási mennyiségű üvegházhatású gázt termel, és éppen az ezeket megkötő, valamint oxigéntermelő fákból és egyéb növényekből lesz kevesebb. Ezért a kár sokszorozódik.
Tengerek és óceánok pusztítása
Mint az közismert, a halászat megszámlálhatatlan tengeri állatfaj kihalásáért felelős.
„A szomorú igazság az, hogy az emberiség fel nem ismert hatással van az óceánok egészére, és sok minden, amit még fel sem fedeztünk, el fog tűnni, mielőtt megtehetnénk.” – Ronald O’Dor, tengerbiológiai professzor, Dalhousie Egyetem, Halifax, Kanada
2 trillió (!) élőlényt fognak ki minden évben az óceánokból, és 40%-uk hulladékként végzi. Delfinek, tengeri teknősök, cápák, tengeri madarak, korallok, tengeri csillagok, és kereskedelmi értéket nem képviselő halfajok. A maradék 60%-nak a felét szarvasmarhák, sertések, juhok, csirkék stb. etetésére használják halliszt formájában. A halászat kiszipolyozza a tengereket és óceánokat, fajok kihalásáért felelős, jelenleg kihalás szélén álló fajokat veszélyeztet. A Sea Shepperd Society 1977 óta küzd a tengeri élővilág és az óceánok ökológiai egyensúlyának megőrzéséért.Munkájukról itt olvashatsz magyarul.
És mi a helyzet a tenyésztett halakkal? Őket pedig a halászott halakból előállított táppal etetik. Emellett a vegyszeres, gyógyszeres ürülék és hulladék a tengerekben, tavakban és folyókban végzi és óriási károkat okoz a vizek ökoszisztémájában.
Szennyvíz, trágya
„Általános tévhit, hogy a trágyára szükség van a mezőgazdaságban. A természetben a lebomló ürülék valóban azt a célt szolgálja, hogy az állat részben vissza adja a talajnak, amit elvett tőle. Jelenleg azonban egyrészt hatalmas túltermelés van trágyából és képtelenség lenne logisztikailag azt a hatalmas mennyiséget a megfelelő helyre elszállítani, másrészt az intenzív gazdaságokban keletkező állati ürülék ugyanúgy tele van vegyszerekkel, antibiotikumokkal, hormonokkal, mint maga a hús vagy tej. Tehát egyáltalán nem természetes és tápláló a talajnak.” – Bonifert Anna: Miért vegán?
Éghajlatváltozás
A FAO 7 516 millió tonna üvegházhatású gázzal számolt, amire az alábbi tényezők összeadásával jutott:
- az állatállomány legeltetése
- a takarmánytermesztéshez szükséges erdőirtás
- az állatállomány életben tartása
- a végtermékek feldolgozása és szállítása
A Word Watch szerint a valós érték: minimum 32 564 millió tonna, ami az emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok minimum 51%-a.
Ezt azzal támasztják alá, hogy felsorolják és kifejtik mindazon hibákat, amelyeket a FAO becslése során elkövetett:
- figyelmen kívül hagyja az állatállomány légzését
- figyelmen kívül hagyja a földhasználatot
- alulbecsüli a metánkibocsátás értékét
- nem veszi figyelembe az állattartó ágazat jelentős (12%) növekedését, ebből fakadóan alábecsüli az állatállomány méretét
- az elemzés 1999-es és 2001-es adatokra hivatkozik
- a jelentés számos helyen Minnesota adataival dolgozik, és azokat általánosítja, noha ott jóval hatékonyabban működik az állattartás, mint a fejlődő országokban
A teljes tanulmány a pontos számításokkal www.worldwatch.org honlapon megtekinthető. Magyarul pedig a www.globalisfelmelegedes.info oldalon olvasható. (Pontos hivatkozás a fejezet végén.)
„Az állatokról ma már tudjuk, hogy nagyjából az üvegházhatású gázok felével járulnak hozzá a globális felmelegedéshez”
Peter Gregory, a Skóciai Gabonakutató Intézet igazgatója
Üvegházhatású gázok között léteznek rövid és hosszú életidejűek. A széndioxid körülbelül 1000 évig van jelen a légkörben, míg a metán körülbelül 8 évig. Tehát ha most csökkentjük mindkettőt, akkor a metánkibocsátás csökkentése már egy évtizeden belül észlelhető eredményt mutat, a széndioxid pedig hosszú távon jelent komoly eredményt. A széndioxid kibocsátást csökkentő módszerek mai tudásunk szerint drágák és nehezen kivitelezhetőek, míg a metán kibocsátása az állati eredetű élelmiszerek csökkentésével gyorsan és hatalmas mértékben javítja a globális krízishelyzetet.
„Az ember okozta metán kibocsátás legnagyobb forrása az állattartás.”
Dr Kirk Smith, Kaliforniai Egyetem
A széndioxid és a metán után a harmadik legerősebb melegítő hatású ember által kibocsátott üvegházhatású gáz az ózon. Az ózon és a metán együttesen komolyabb faktorai a globális felmelegedésnek, mint a széndioxid. Összegezve kiteszik az üvegházhatású gázok 37%-át. Emellett az állattenyésztés felelős a dinitrogén-oxid kibocsátás 67%-áért, melynek 296-szor akkora a melegítő képesség, mint a szén-dioxidnak.
A pernye (vagy feketeszén) hatása a globális felmelegedésre sokkal nagyobb, mint korábban gondolták. Az állattartás ebbe ott lép be, hogy egyre több és több földterületet igényel a legeltetés és a takarmányterjesztés miatt. Az 1996-2006 között felégetett Amazonas menti esőerdő 80%-át marhalegelőnek használták fel. Az égés során a légkörbe jutott irdatlan mennyiségű pernye hosszú utat tesz meg és különböző helyeken rakódik le. Amikor például a sarki területeken még megmaradt hóra rakódik le, sötét színe miatt az olvadást fokozza, s mivel hosszan ott marad a felszínen, rendkívül erősen befolyásolja az olvadást. A kutatók kapcsolatot találtak Dél-Amerika állattartó ágazata és az Antarktisz olvadása között. A pernye jelentős része az erdőégetésből fakad. A felégetett erdők pedig nem csak égetésükkel járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, hanem azzal is, hogy pusztulásukkal kiesik hatalmas mennyiségű széndioxid-elnyelő kapacitás.
„Az Antarktisz félszigeten talált pernye 60%-a a brazíliai erdőégetésből származik.”
Dr Heitor Evangelista, tanszékvezető helyettes a Rio de Janeiro-i Egyetemen
A vegán életmód hatását az éghajlatra a német FoodWatch 2008-ban kiadott becslései szerint lehet talán a legszemléletesebben bemutatni. Egy vegyes táplálkozású ember egy év alatt étkezésével annyi szenet juttat a légkörbe, mint egy középkategóriájú autó vezetése 4758 km-en keresztül. A vegán étrend szénkibocsátása ezzel szemben ugyanannak az autónak csupán 629 km-en való vezetésével egyenlő. Eszerint a vegán étrendre való áttérés 87%-kal csökkenti a szénkibocsátást. Ezzel jóval nagyobb megtakarítást érhetünk el, mintha csak helyi élelmiszereket vásárolnánk. Az utóbbi állításhoz már Christopher L. Weber számításai vezetnek el minket, aki azt találta, hogy az élelmiszeripar által kibocsátott szén 80%-a az előállításból származik, tehát nem a szállításból. Weber professzor szerint egy átlagos amerikai háztartás táplálkozásával évente 8 tonna üvegházhatású gázt termel. Ha teljesen helyi élelmiszerre állnak át, akkor 4-5%-kal csökkentik ezt a mennyiséget. Ha teljesen növényi étrendre térnek át, azzal kb 60%-kal csökkentik. S mindehhez tegyük hozzá, hogy ezeket még a FAO becslések alapján számították ki, ahol 18%-ra becsülték az állattartó ágazat hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz, ám a World Watch jelentése óta tudjuk, hogy ez a 18% valójában legalább 51%.
Mi történne, ha mindenki vegánná válna? Joop Oude Lohuis, a Hollandiai Környezetvizsgáló Hivatal osztályvezetője szerint ebben az esetben az éghajlatváltozással kapcsolatos céljaink 80%-ban megvalósulnának 2050-re. Nem mellékes az sem, hogy az eddig állattartásra használt területek egy jelentős részén újra erdők fejlődhetnének ki, újra teret engedve a természetes élővilágnak, újra jelentős szénelnyelőként működve, visszafogva a talajeróziót és szebbé téve ezt a bolygót.
Klímaváltozás, vízhiány, vízszennyezés, fajok tömeges eltűnése, talajerózió, levegőszennyezés – mindezek tagadhatatlanul és szorosan kapcsolódnak az állattartáshoz.
„A húsfogyasztásunk csökkentése talán a leghatékonyabb dolog, amit az egyén megtehet a globális felmelegedés ellen”
Dale Jamiesen PhD, a New Yorki Egyetem környezettani tanszék igazgatója
Források:
2006-os FAO jelentés: www.fao.org/newsroom/en/news/2006/1000448/index.html
Magyarul: www. globalisfelmelegedes.info/haszonallattartas-hosszu-arnyeka
2009-es World Watch jelentés: www.worldwatch.org/ww/livestock
Magyarul: www.globalisfelmelegedes.info/vilagbankjelentes
2010-es ENSZ (UNEP) jelentés magyarul: www.globalisfelmelegedes.info/ensz-javaslat-husmentes-etrend
