Fajizmus film plakát
Állatvédelem Hírek Hogyan csináljam? Infobázis

Fajizmus: A film (Speciesism: The Movie)

Az előző évtizedre már a mozivásznat is elérte a vegán mozgalom: egyrészt elkezdtek megjelenni a játékfilmekben a hol találó, hol erőltetett vegán karakterek, másrészt egyre többen ragadtak kamerát, hogy maguk próbálják meg minél több emberhez eljuttatni azokat az információkat, amelyekről a legtöbben aligha vesznek tudomást.

A készítők jó szándé­ka ellenére azon­ban az esetek többségében a végeredményre erőteljesen rányomja a bélyegét a ténybeli csúsztatás, a túlzott elfogultság, vagy a helytelen logikai érvelés. Noha a Speciesism: The Movie sem tökéletes, mégis az eddigi egyik legmeggyőzőbb dokumentumfilm az állatokkal való bánásmódunkról, amely nagy valószínűséggel betartja az ígéretét a nézők számára, vagyis többé nem fognak ugyanúgy tekinteni az állatokra – különösen az emberre.
Mark Devries húszévesen kezdte el készíteni a felvételeket, melyek végül 3 évvel később, 2013 őszén kerültek bemutatásra. A minimális költségvetésből és mindössze néhány barát segítségével forgatott film igazi amatőr anyag: a technikai megoldások nem jobbak, mint amit szinte bárki meg tud csinálni némi gyakorlással, és feltehetőleg a forgatókönyv sem volt összetettebb egy alapos vázlatnál. Mindez azonban ahelyett, hogy rontana az összképen, kifejezetten összhangban van azzal, ahogy egy amatőr, a témában laikus rendező egyre távolabb jut az állatokat illető hagyományos nézőpontoktól.
Szerencsére a címhez hűen
az etikai prob­lémák vannak középpontban, a környezetvédelmi és egészségügyi vonallal csak annyira foglalkozik, amennyire okvetlenül szükséges. A tartalom nagy részét a szakértőkkel és a személyesen érintett emberekkel való interjúk adják (pro és kontra); a nagyüzemi állattartásról készült rejtett kamerás felvételek száma minimális, ráadásul nélkülözi a hatásvadász, fejmosásra emlékeztető narrációt is, így nem veszít el egyetlen nézőt sem mondván, hogy csak egy újabb állatvédő propaganda.
A kutatás kiindulópontja néhány állatjogi aktivista tüntetése, ahonnan Mark Devries szinte azonnal a PETA irodájában találja magát a szervezet vezetőivel, hogy megfejtse ezeknek a sokak számára megütköző vagy épp nevetségesnek tűnő demonstrációknak a célját. Itt merül fel az a két dolog, amivel a film első harmada foglalkozik tudósok, terepszemle és némi rejtett kamerás felvétel segítségével: mit is érezhetnek valójában az állatok, valamint hogy mit takar az úgynevezett nagyüzemi állattartás. A film kulcsszavát, a fajizmust a Farm Sanctuary egyik vezetője említi először, melyet azon interjúk követnek, melyek hatására nem könnyű szembenézni az addig vallott nézetekkel. Miközben a rendező Peter Singer, Tom Regan, Gary Francione és számos további szakértő segítségével keresi a választ arra, hogy voltaképpen mi is az a fajizmus, hogyan alakulhatott ki, miért nem igazolható azokkal az érvekkel, melyek általában el szoktak hangzani ellene, illetve mit lehet tenni a felszámolása érdekében, a megoldás lassan kezd körvonalazódni az abolicionista vegán felfogás formájában.
A dokumentumfilm egyaránt ajánlott vegánoknak és a veganizmus iránt érdeklődőknek, ugyanis megszólalnak ritkábban hallható, a témában kompetens személyek, megalapozott érvek hangzanak el, egyúttal újabb kapukat nyithat meg a témáról való gondolkodásban. Ugyanakkor ajánlott mindenki másnak, mivel egy, a megszokottól eltérő, ám mindenképpen megfontolandó perspektívát kínál. Helyenként vitatható, helyenként hiányos, de meglehetősen nehezen hagyható figyelmen kívül mindaz, amit a Speciesism bemutat – nem is annyira a válaszai, hanem a kérdések, melyeket feltesz.

Veilinger Tamás

One thought on “Fajizmus: A film (Speciesism: The Movie)

Comments are closed.